Budai József Galéria
Talán amikor egy kis gitárral a kezemben, 2 éves koromban fotózott az akkori helyi fotós.Ez azért nem teljesen így van. A viccet félretéve, állt. iskolásként Smena az akkori csúcs gép, később egy Sooters "teljesen" autómata ,amiért megvoltunk őrülve, mivel nem kell állítani semmit, csak katt. Ezután rájöttem pont ez nem kell nekem, ezzel nem lehet alkotni, ezt Mari néni is ugyan így megtudja csinálni. 6 éve rátaláltam az első digit gépre, de ez sem volt az igazi, 6 Mp ellenére sem csinált igazi jó képet, ez közben tönkrement.
2004- et írtunk mikor megvilágosodott számomra, ez boldoggá tesz.Ekkor jött az első igazán valamire való gép,ez egy Panasonic FZ-20, ezzel kezdtem igazán fotózni. Telt- múlt az idő, 11.000 fotó. Kezdtem azt érezni, már nem szolgál ki eléggé. Közel két hete egy Nikon D90-es boldog gazdája vagyok, egyenlőre egy 18-105-ös obival.Van még egy tripad. Legfőképpen van a kedvesem, aki ezt az egészet tolerálja. Nincs olyan téma ami mellett voksolok, minden ami lekattintható és érdekes. Ha még is választani kell , akkor a portrét mondanám. Ami még igazán lázba hoz, az a DigiRama.Nagyon szeretek a képekből egy új dolgot alkotni.Ezzel már volt némi sikerem és ez ösztönöz.
A fotókör, egy igazán jó dolog a hasonló látásmódú emberek találkozójára és vélemény cseréjére. Köszönöm, hogy meghallgadtatok, szép napot mindenkinek.
